Kulturális sokszínűség avagy a legkisebb is számít

“Nincs igazság, amíg a nem érintettek ugyanúgy fel nem háborodnak, mint az érintettek.” Benjamin Franklin

2020.01.31. Kultúrális sokszínűség avagy a legkisebb is számítMa már egyre elterjedtebb kritikai szempont filmeknél és könyveknél is a kulturális sokszínűség és az egyes csoportok megfelelő számú és minőségű prezentálása. Ez egy nagyon fontos szempont egy olyan korban, amiben nagy a rasszok, vallások variálódása, a szabad munkaerőáramlás, és kiemelt kérdés a migráció, a tolerancia és az együttélés. Ez hozzátesz a realitásunkhoz, hiszen nem vagyunk egyformák, mind egy nagy skálán helyezkedünk el. Ahogy nem lehet egy műben minden jellem egyforma, úgy a külsőségek sem, amik ugyanúgy alakítják a személyiségünket, mint a tapasztalataink. Ezekről minden országban más a vélemény, attól függően az adott országban mennyire vannak jelen az ezzel kapcsolatos problémák, mennyire határozzák meg az ott élők mindennapjait és mennyire nyitottak erre a beszélgetésre. Ma már egyre többen foglalkoznak azzal, ha egy filmet néznek vagy elolvasnak egy könyvet, hogy kit hogyan ábrázolnak benne, mennyire közelít a valóság arányaihoz az adott mű. Mert akár tudatosan, akár tudattalanul, de minden történet, amit befogadunk, befolyásolja a gondolkodásunkat, nem csak a saját identitásunkról, de másokhoz való viszonyunkról is. Ezért érdemes nagyon óvatosan közelíteni egy adott csoporthoz, nem mindegy, kiről milyen képet mutatunk emberek tömegeinek. Az egész lényege szerintem, hogy ne fessünk másokról olyan képet, amit mi sem olvasnánk / látnánk szívesen magunkról. Bővebben…

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

“A láp nem mocsár. A láp a fény hona, ahol fű nő a vízben, és a víz egybeolvad az éggel.”

2020.01.24. Delia Owens - Ahol a folyami rákok énekelnekDelia Owens első regénye a maga nemében páratlan: egyszerre fejlődéstörténet, krimi és egy finom óda az anyatermészethez. A középpontjában Kya Clark áll, akinek az életét az ötvenes évek elejétől a hatvanas évek végéig követhetjük nyomon, ahogyan magára hagyott hatéves kislányból fiatal nővé cseperedik egy Észak Carolinai kisváros mellett fekvő lápvidékén. Egy magányos, sokszor melankólikus történet ez, ahogyan egy teljes elszigeteltségben élő lány a természetből merít vigaszt, tudást és teremt meg egy különleges életet magának, miközben a csalódásaival, a felnőtté válással és a családja által okozott sebekkel viaskodik. Ezzel párhuzamosan kirajzolódik egy megrázó haláleset története is, amiben Kya lesz az elsőszámú gyanúsított. A könyv párhuzamosan mutatja be a lány fejlődését és a gyilkossági nyomozást, ami egyre növeli a feszültséget, miközben bemutatja a társadalom törékenységét, generációs problémákat, a szegregáció okozta feszültséget, a természet erejét és Kya összetett személyiségét. Ha pár szóban kéne összefoglalnom ezt a kötetet, azt mondanám: egyedülálló, emlékezetes, hangulatos, mély érzelmekkel teli és elgondolkodtató írás, ami nem hagyja hidegen az olvasót. Nem tökéletes, de mindenképpen különleges alkotás. Igazi élmény, amit nem érdemes kihagyni. Bővebben…

To All The Writers I’ve Loved Before

2020.01.17. To All The Writers I've Loved BeforeMy dearest Disappointments,

As you all can see from the title, I’m a little disillusioned. I’d like to say the classic breakup line, that this is not your fault, but I don’t want to lie. I feel that I invested in our relationship a lot of time, energy and love, but you made a victory dance on my broken heart. Now, I try to take the high road and stay very calm. I really mean it, when I say, we still can be friends, for old day’s sake. In this spirit I’d like to start a conversation about our problems. Because you must change some things before I can believe in you again (if ever). Maybe one day when my scars are healed and I can hope again… But don’t rush to that point too soon, this is not that simple. To make it completely clear, I’d speak about my biggest disappointments, David and Dan. You guys are a great deal for me… Bővebben…

Miért nem tudtam végigolvasni Margaret Atwoodtól az Alias Grace-t?

2020.01.10. Miért nem tudtam végigolvasni Margaret Atwoodtól az Alias Grace-tMargaret Atwood fiktív történetének alapja valós: Grace Marks-ot a tizenkilencedik században, Kanadában ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre kettős gyilkosság vádjával, miközben feltételezett bűntársának büntetése kötél általi halál volt, amit végre is hajtottak. Az Alias Grace egy kitalált pszichológus, Simon Jordan vizsgálódásáról szól, aki szeretné kideríteni, valóban bűnös-e a lány. Nem lehet tudni, ki bűnös, ki ártatlan, inkább az emberi természeten és a szereplők közötti interakciókon van a hangsúly. Grace és dr. Jordan belső monológjain keresztül pedig kettejük életébe, gondolatvilágába nyerhetünk nagyobb betekintést. A könyv legnagyobb ereje a feszültségkeltés, amit a folyamatosan jelen lévő kettősséggel ért el a szerző. Váltakozva mutatja a bűnt és ártatlanságot, humanitást és embertelenséget, intelligenciát és ostobaságot, hatalmat és jogfosztottságot, a kimondott és a kimondatlan szavakat. Ezeket viszont nem mindig olyan embertől látjuk, akitől számítanánk rá, így zúdítva ránk kérdések áradatát. Bővebben…

Evelyn Hugo titka

2020.01.03. Evelyn Hugo titkaA Taylor Jenkins Reid tollából megszülető Evelyn Hugo alakja komplex, meghökkentő, minden visszásságával együtt szerethető. Egy nagyon jól megírt karakter, de nem a legjobb ember. Egyáltalán nem mentes a hibáktól, de bátor, merész és tudatos, aki egész életében az ambíciója és az érzelmei között vergődik, kétségbeesetten keresve az egyensúlyt. Foggal-körömmel harcol a neve felépítéséért, nem riad vissza semmitől, bármit megtesz a kivívott pozíciója megtartásáért és soha nem adja fel. Egyszerre tud ikon és elrettentő példa lenni. Közben pedig nem szeretne mást, mint szeretet. Olyan családot, barátságot, életet, amiért érdemes mindezt megtenni. Bővebben…