Thomas Harris: A bárányok hallgatnak

2020.09.18. Thomas Harris - A bárányok hallgatnak - 1

Vannak nagyon jó krimik, amik bemutatják napjaink nyomozási eszközeit, zseniális lélektani regények felejthetetlen harccal jó és rossz között, letehetetlen thrillerek, amiktől az ember olvasás közben éberen figyel minden zajra, és van A bárányok hallgatnak. A krimi műfajával leginkább az szokott lenni a problémám, hogy könnyen felborul az egyensúly a nyomozás és a szereplők bemutatása között és szárazzá vagy túl hiteltelenné válhatnak, a karakterek ellaposodhatnak, a thrillerek pedig könnyen átfordulhatnak egyszerű ijesztgetésbe. Ez a regény nem csak magába foglalja a felsorolt műfajok legjobb tulajdonságait, de kísérti az olvasót végig, amíg a kezében van a könyv, és még jóval azután is. Ez köszönhető Thomas Harris minden részletre kiterjedő figyelmének, haladó gondolkodásának és leírásainak, a valódi életből lopott emberi gonoszság mindent felülmúló ábrázolásának, a fő történet mellett finoman elővett, érzékenyen kibontott témáknak és a legapróbb vonásokig aprólékosan kigondolt, felejthetetlen, ikonikus karaktereknek.  Bővebben…

Anne Glenconner: Az udvarhölgy

2020.06.26. Anne Glenconner - Az udvarhölgyAnne Glenconner a legidősebb lánya Leicester ötödik grófjának. Norfolkban, a Holkham birtokon nőtt fel, ami olyan hatalmas, hogy mikor gyerekkorában a szolgálók a konyhában betették a reggeli tojásait a forró vízzel teli fazékba, mire odaértek vele az ő szobájába, a tojások megfőttek. Ő volt II. Erzsébet koronázásán az egyik nyoszolyólány, és harminc évig volt Margit hercegnő udvarhölgye és bizalmasa. Huszonhárom évesen ment hozzá Colin Tennanthoz, más néven Lord Glenconnerhez, egy skót kastély, és a hozzá tartozó birtok várományosához és egy karib sziget, Mustique későbbi tulajdonosához. Ilyen alapokkal ez a könyv lehetne egy tündérmese is, ha valójában Lady Glenconner élete nem lenne egyszerre kiábrándító, inspiráló, ijesztő és lenyűgöző. És ha nem beszélne keresetlen őszinteséggel egy olyan zárt és elborult világról, mint a brit arisztokrácia. Bizonyos részletek erről az életvitelről és a szisztematikus problémáiról egyenesen sokkolóak. A szerző tökéletesen hétköznapi mondatokba csempészett bele elképesztő dolgokat: néha vissza kellett olvasnom, biztos jól értettem-e, ami épp a szemem elé került. Ezeket csak a humor és egyenes hangnem tette néha elviselhetővé. No meg a tökéletes elegancia és hidegvér, ahogyan Lady Anne beszámolt róluk. Bővebben…

J. K. Rowling esszéje magyarul és a reakcióm rá

Június elején J. K. Rowling a Twitteren reagált egy a COVID-19 utáni menstruációról és az azzal kapcsolatos oktatásról szóló cikk megfogalmazására a célcsoportját illetően, amivel elég nagy vihart kavart. Az erős reakciók után írta meg az esszét, amivel tisztázni kívánta a nézeteit és bővebben kifejteni az álláspontját. Őszintén szólva engem eléggé felkavart ez az írás, amiről látatlanban azt gondoltam, végre tisztáz mindent és pont kerül az ügy végére. De minél többet olvastam belőle, annál inkább úgy éreztem, összetört bennem minden illúzió egy olyan nővel kapcsolatban, akire korábban felnéztem. Tisztelem Rowling karitatív munkáját, és nem is vitatom el tőle. De mint közszereplő, szerintem nagyon sok káros nyilatkozata is van, amik közül kiemelkedik ez az írás, annak ellenére, hogy olyan pozitív vetülete is van, hogy felszínre hozott fontos kérdéseket. Azt mindenképpen el szeretném mondani, hogy a reakcióm a saját, személyes véleményem. Nem vagyok szakember – így ez semmiképpen sem egy szakmai írás -, csak egy heteroszexuális, cisz nő aki nem fél használni az internetet. Nem kívánom senki véleményét sem elítélni, vagy meghatározni a témában, nem áll szándékomban bárkit is megbántani. Ez nem egy támadás Rowling személye ellen, csak szeretnék kulturált keretek között én is hozzászólni a beszélgetéshez, amit elindított. Mivel még sehol nem láttam a teljes esszét magyarul, számomra az tűnt logikusnak, ha lefordítom, utánajárok az állításainak és azután kiírom magamból az egészet. Lássunk is hozzá! Bővebben…

J. K. Rowling: Harry Potter és a halál ereklyéi (15 év után)

2020.04.10. J.K.Rowling - Harry Potter és a halál ereklyéi (15 év után)Nagyon furcsa érzés volt idén ezt a könyvet elolvasni. Az első felében mindig is nagy szerep jutott a reményvesztett, nyugtalan hangulatnak, izoláltságnak, frusztráltságnak, ami mintha csak a mai életet mutatta volna be egy globális vészhelyzet árnyékában. A normalitástól való távolodás, a belső feszültség növekedése, befelé fordulás, félelem a jövőtől, egy láthatatlan ellenség növekedése: csupa olyan érzés, ami most teljesen mást mond, mint amit fél éve üzent volna a könyv. Harry-ékkel együtt lett olyan fojtogató érzésem a híreket olvasva, ami felborította a lelki egyensúlyom, ahogyan velük együtt kerestem a napfényt egy sötét erdő ágai között. Sokkal inkább éreztem a lelki folyamatok kidolgozottságát, átgondoltságát, ahogyan a szereplők félnek, mivé lesz az életük, miközben próbálják megőrizni azt, ami számít. Egyszerre van jelen az életükben a félelem, a szeretet, a reménytelenség, a megbocsátás és az emberi hibákból és nézetkülönbségekből adódó konfliktusok. Ez a könyv rávilágított, mekkora hatalom rejlik az emlékezésben: fontos megőrizni, milyenek voltunk, miért érdemes élnünk és miért érdemes meghalunk.  Bővebben…

J. K. Rowling: Harry Potter és a főnix rendje (15 év után)

2020.03.27. J.K.Rowling - Harry Potter és a főnix rendje (15 év után)A Harry Potter sorozat ötödik része talán a legnyomasztóbb. Gyásszal kezdődik és azzal is ér véget, közben pedig nem is olyan finom árnyalatait mutatja be a manipulációnak, korrupciónak, médiabefolyásnak, izoláltságnak és igazságtalanságnak. Mindezek miatt Harry korábban soha nem látott mértékben érez frusztráltságot és dühöt, ami rányomja a bélyegét a könyv hangulatára és a cselekményt is negatívan befolyásolja a sok hiba, amit hirtelen harag vezérel. Amit érez, és ahogyan viselkedik, teljesen jogos egy tizenöt évestől, aki amúgy is egyre nagyobb nyomás alatt van a jövője miatt, de ettől még nem kellemesebb olvasmány. Persze nem csak a főszereplő általános hangulata miatt nyomasztó ez a rész, hanem a már-már orwelli rendszer miatt, amit a sorozat leggyűlöltebb karaktere, Dolores Jane Umbridge hoz létre és nevelget nagy gonddal. Nem elég, hogy Harry szeme előtt ölték meg egy társát, majd visszaküldték szinte azonnal egy elnyomó családi közegbe, de az egész varázsvilág kifordul magából, következetesen tagadja szinte mindenki a traumáját és a jótetteit is. Ezt a nyílt elutasítást tetézi, hogy elzárkózik mindentől és mindenkitől, ami pluszban segíti az ellenlábasait. Bővebben…

J. K. Rowling: Harry Potter és a tűz serlege (15 év után)

2020.03.20. J.K.Rowling - Harry Potter és a tűz serlege (15 év után)Érzésem szerint a Harry Potter és a tűz serlege több értelemben is fordulópont a sorozat hangvételében, cselekményvezetésében és hangulatában. Ezt a könyvet olyan történések szövik át, amiknek határozottan nem lenne szabad megtörténnie. Elméletileg a kviddics világkupán nem lenne szabad halálfalóknak a Ku-Klux-Klan stílusában muglikkal játszadozni és pánikot kelteni, nem lenne szabad egy negyedik, ráadásul kiskorú bajnoknak részt vennie egy életveszélyes tusán, a teljes minisztériumot és egy kiváló aurort sem lenne szabad egy elítéltnek kijátszania, a médiának nem lenne szabad mások jogait semmibe vennie vagy életeket veszélybe sodornia, a trimágus kupának nem lenne szabad a Sötét Nagyúr elé teleportálni a nyertest, Cedric Diggory-nak nem szabadna ilyen halált halnia, Harry vérét nem lenne szabad így felhasználni, és a mágiaügyi miniszternek nem lenne szabad visszaélni a hatalmával. De valami különös módon ez az őrület izgalmassá és feszültté tette ezt  a könyvet. Az eredményeként pedig Harry testileg, lelkileg és pszichikailag is erősebbé vált, szert tett egy kis önbizalomra és a szerzett tapasztalatai ellenállóbbá tették az ellen, ami rá vár a későbbiekben. Mint minden nagyobb kihívás, ezek az átélt próbatételek is nyomot hagynak a személyiségében: pozitívakat és negatívakat egyaránt. Harry pedig átalakul kisgyerekből fiatal felnőtté. Bővebben…

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

“A láp nem mocsár. A láp a fény hona, ahol fű nő a vízben, és a víz egybeolvad az éggel.”

2020.01.24. Delia Owens - Ahol a folyami rákok énekelnekDelia Owens első regénye a maga nemében páratlan: egyszerre fejlődéstörténet, krimi és egy finom óda az anyatermészethez. A középpontjában Kya Clark áll, akinek az életét az ötvenes évek elejétől a hatvanas évek végéig követhetjük nyomon, ahogyan magára hagyott hatéves kislányból fiatal nővé cseperedik egy Észak Carolinai kisváros mellett fekvő lápvidékén. Egy magányos, sokszor melankólikus történet ez, ahogyan egy teljes elszigeteltségben élő lány a természetből merít vigaszt, tudást és teremt meg egy különleges életet magának, miközben a csalódásaival, a felnőtté válással és a családja által okozott sebekkel viaskodik. Ezzel párhuzamosan kirajzolódik egy megrázó haláleset története is, amiben Kya lesz az elsőszámú gyanúsított. A könyv párhuzamosan mutatja be a lány fejlődését és a gyilkossági nyomozást, ami egyre növeli a feszültséget, miközben bemutatja a társadalom törékenységét, generációs problémákat, a szegregáció okozta feszültséget, a természet erejét és Kya összetett személyiségét. Ha pár szóban kéne összefoglalnom ezt a kötetet, azt mondanám: egyedülálló, emlékezetes, hangulatos, mély érzelmekkel teli és elgondolkodtató írás, ami nem hagyja hidegen az olvasót. Nem tökéletes, de mindenképpen különleges alkotás. Igazi élmény, amit nem érdemes kihagyni. Bővebben…

Michelle Obama: Így lettem

2019.11.29. Michelle Obama - Így lettemMichelle Obama egy ikon. Élő jelkép. Rabszolgák ükunokája, aki First Lady lett. Egy sikeres férfi mögött mellett álló, önmaga jogán is elismert nő. A modern amerikai álom megtestesülése, ami a legtöbb színesbőrű számára még mindig csak rémálom. Elsőnek lenni bármiben, hatalmas felelősség, ami láthatóan az ő vállát is nyomja: példát kell mutatnia és vezetnie az úton azokat, akiknek segített kitaposnia azt. Ugyanahhoz a lehetőséghez hozzásegíteni másokat, amit ő megkapott. Ezt az érzést szemlélteti a története. Pont emiatt hiszem azt, hogy ő nem engedhette meg magának a teljes őszinteséget, nem vehette le minden felvett maszkját. Legalábbis nem életének azon a pontján, ahol megírta ezt az önéletrajzot. Amit az optimizmusról, kitartásról, elvekről és kemény munkáról elmond, az teszi értékké az írását. Az a Michelle, akinek az egyénisége kiragyog a lapok közül, lenyűgöző. Mégis a könyvet letéve azt éreztem, a teljes képnek maximum a felét mutatta meg.   Bővebben…

Soman Chainani: Az én váram

“Óvakodj attól, hogy az Igazságot alakítsd úgy, hogy a történetedbe illjen ahelyett, hogy egyenesen szembenéznél vele.”

2019.11.15. Soman Chainani - Az én váramSzeretem az olyan könyveket, amik elgondolkodtatnak és közben mégis szórakoztatóan, játékosan tanítanak. A Jók és Rosszak Iskolája megkérdőjelezte a Jó és a Rossz fogalmát, közben pedig lehámozta a cukormázat ismert tündérmesékről. Az Itt nincsenek hercegek a modern kori családot és nemi szerepeket vette górcső alá, alaposan mérlegelve a maszkulin és feminin oldalát a szereplőknek, közben pedig a szeretet különböző formáiról értekezett. A Jótett helyébe fő témája a különböző korosztályok véleményének ütköztetése volt a boldogságról, illetve a “boldog vég” kilátásairól. A negyedik rész pedig sokkal komorabb, összetettebb, grandiózusabb történet lett, mint az eddigiek, úgy, hogy megőrizte a korábbi kötetek humorát, játékosságát. A szerelmi szálat nem lehetett nem szeretni benne, ahogyan a barátságokat és a családi kapcsolatokat, és a finom kritikát sem az előbbiek buktatóiról. A fordulatok és különösen a függővég egy plusz borzongást, izgalmat adtak a történetnek, amit most már egyáltalán nem illetnék a “szappanoperás” jelzővel, ahogyan az előzményeket.  Bővebben…

Varázsvilág: Házak harmóniája

“– Ti képtelenek vagytok elolvasni A Roxfort történetét?
– Minek olvasnánk el? – vonogatta a vállát Ron. – Ha valami érdekel, megkérdezünk téged. Te kívülről tudod az egész könyvet.”

2019.09.20. Varázsvilág - Házak harmóniájaA Roxfort sokunk második otthona. Vágyunk azokba a varázslatos tantermekbe, kényelmes közös helyiségekbe, a zegzugos folyosókra és legfőképpen a barátokra, akik hozzánk hasonló értékekkel bírnak. Mindig úgy éreztem, hogy a négy tulajdonság: a bátorság, hűség, leleményesség és a tudásvágy egyensúlyt visz az iskolába, ahol bármelyik diák úgy érezheti, megtalálta a helyét, és már nincsen egyedül. Ezek mind nemes vonások, de sokkal eredményesebbek együtt, összhangban, mint megosztva, önmagukban. Mert akik ezekkel a jellemzőkkel bírnak, kiegészítik, ösztönzik egymást, és mind tanulhatnak a másiktól valamit. A griffendélesektől és hugrabugosoktól a közösségi szellemet, az igazság keresését, bátorságot és hűséges szívet, törekvést a jóságra. A hollóhátasoktól és mardekárosoktól pedig a kitartó munkát, motivációt, az egyéni szerepvállalást, az oktatás fontosságát és a nagyság elérését. Így lesz egy óriási kirakós darabkáiból összerakva egy kerek egész, folyamatosan fejlődő közösség, ahol a különböző egyéniségek inspirálják, erősítik egymást. Van azonban valaki a sorozatban, aki egy személyben egyesíti a négy ház jellemvonásait, így testesítve meg mindazt, ami a Roxfortot jelenti. Személyes kedvencem, akinek a neve is úgy hangzik, mint a szó: harmónia. Ő pedig nem más, mint Hermione Granger. Bővebben…

Grisaverzum: Nyina & Matthias

2019.08.30. Grisaverzum - Nyina & MatthiasLeigh Bardugo a Hat varjúban nem csak izgalmas karaktereket alkotott, de Ketterdam Rómeóján és Júliáján keresztül egy valós szerelmi történetet mutat be. Shakespeare-rel ellentétben az írónő nem állt meg a nagy, beteljesületlen szerelemnél, az elátkozott szerelmesek nem halnak meg, mielőtt egy komoly beszélgetés zajlana köztük. Matthias és Nyina nem csak azt mutatja be, mennyi érzelem férhet meg egy kapcsolatban, de olyan húsbavágó témákat vesz górcső alá, mint a túlzott nacionalizmus, rasszizmus, üldöztetés, vallási különbségek és a rendszer szinten belénk nevelt hazugságok felismerése. Itt van két ember, akik nem azért szeretik egymást, mert ez segíti a dramaturgiát, hanem azért, mert ahogy közel férkőznek egymáshoz, úgy érik el legbelső valójukat, önmagukat. Megtanulják minden különbözőségük ellenére tisztelni, tolerálni, szeretni egymást. Ez a kötelék a végén erősebbnek bizonyul, mint a beléjük nevelt félelem, gyűlölet vagy a kultúrális különbségeik. Bővebben…

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

2019.08.02. Margaret Atwood - A szolgálólány meséjeMargaret Atwood világszerte ismert regényét 1984-ben írta. Keletkezéséhez hozzájárult a Vasfüggöny által kettészelt Berlin légköre, az ott tapasztalt bizalmatlan, fojtogató légkör. Ennek ellenére ez a kötet absztrakt, eltúlzott, szimbolikus módon reflektál nem csak a múltunkra, hanem a jelenünkre is. Ebben az elképzelt jövőben az Egyesült Államok vegyi szennyezések, háborúk nyomán haldoklik. Ennek egyik tünete az újszülöttek számának, drasztikus csökkenése, és az egészséges utódok rémisztő aránya. Az országban tapintható a kétségbeesés, mindennaposak a gyermekrablások, és egyre fojtogatóbb a légkör. Egy nap alatt végbemegy egy puccs, melynek során a nők jogfosztottá válnak, színre lép egy új sereg és a vallási fanatizmus alapjain, a szülés kérdését előtérbe helyezve megalakul Gileád. Bővebben…

J. K. Rowling: Legendás állatok és megfigyelésük (Forgatókönyv)

2019.05.31. J.K.Rowling - Legendás állatok és megfigyelésük (Forgatókönyv)Ebben a kötetben J. K. Rowling kiterjeszti a varázsvilágot, hogy újabb tanulságokkal szolgáljon a mi varázstalan életünkről. Bár nagyon szeretem a többi művét is, mégis úgy érzem, itt érvényesül legjobban a Rowling-jelenség, ami a hétköznapi élet morális problémaköreit boncolgató szimbolikával teljes. Az olyan metaforák, mint az obskurus, a magnixeket gyűlölő mágus, a boszorkányegylet, mély jelentéseket hordoznak magukban. Bővebben…

Charlotte Brontë: Jane Eyre

2019.04.26. Charlotte Brontë - Jane EyreMég soha nem olvastam a Brontë nővérektől, de a hírnevük természetesen megelőzi őket, mint a viktoriánus Anglia úttörőit, akik sajnálatosan rövid életük alatt igazi klasszikusokat alkottak. A Jane Eyre-ről olyan jellemzéseket hallottam, mint feminista regény, mely megelőzte a korát, romantikus történet, mely felülmúlja Jane Austen műveit, tragikus könyv, mely méltán foglalta el az őt megillető helyet a klasszikusok között. Ez nagyrészt igaz is – bár Jane Austent nálam továbbra sem előzte meg -, de számomra a szabadságról, és annak különböző formáiról szól. A történet legdrámaibb fordulatai mindig akkor következnek be, mikor valaki szabadságát megsértik. Legyen az lelki-, fizikai-, szellemi-, vagy akár anyagi korlátozás. E mellett ez egy nő története, aki egy férfiak uralta világban nőies marad, de féltve őrzi független szellemét, és ennek megfelelően hozza meg döntéseit. A saját idejét mindenképpen megelőzte, ha nem is abban az értelemben, ahogy elsőre tűnik. A feudális értékek helyett előrevetíti a polgáriasodás eszméit, az egyén függetlenségének problémakörét boncolgatva. Bővebben…

Andrew Hodges: Kódjátszma – Alan Turing élete

2019.03.22. Andrew Hodges - Kódjátszma - Alan Turing életeMindannyian viselünk álarcot. Van, aki a félelmét leplezi magabiztos fellépéssel. Van, aki valódi szándékát rejti látszólagos őszinteséggel. Van, aki egy élet fájdalmát takarja egy barátságos mosollyal. Ám a legtöbben idővel levethetik a maszkjukat, és megmutathatják az arra méltóknak, kik ők és mennyi mindent rejtegettek. Sajnos Alan Turing életében sosem vehette le teljesen álarcát. Sem a második világháborúban játszott rendkívüli szerepéről, sem homoszexualitásával kapcsolatos vívódásairól, sem magányáról, fájdalmáról. Bővebben…