Ms. Havisham és a megállított óra

2020.02.21. Ms.Havisham és a megállított óraIdőnként mindannyian vágyunk arra, hogy az idő álljon meg. Hogy egy gyönyörű, illékony pillanatban ott maradhassunk. Mivel ez nem lehetséges, kincsként őrizzük az ezeket a lelkünk mélyén, időnként meglátogatjuk, felidézzük őket, így kapaszkodunk a boldogság, nyugalom és szépség múlandóságába. De sajnos ezeknél erősebb érzés a félelem, ami kiskorunktól kezdve formál minket. Az, hogy erősen emlékszünk a fájdalomra, a traumatikus eseményekre, megvédhet minket attól, hogy újra át kelljen élnünk őket. A természet különös fintora, hogy sokan benne ragadnak olyan pillanatokban, amiket mindenáron felejteni szeretnének, mert rettenettel, félelemmel tölti el őket, míg az örömteli idő elröppen a kezeik közül. Charles Dickens megalkotott egy különleges, egyéni karaktert, Miss Havishamet, akinek az élete egy drámai pillanatban megrekedt. Bővebben…

Charles Dickens: Szép remények

2020.02.14. Charles Dickens - Szép reményekLondoni utam egyik legemlékezetesebb pillanata volt, mikor Charles Dickens házában álltam és két réz palackot néztem. Akkor tudtam meg, hogy Dickens szülei az adósok börtönébe kerültek és a tizenkét éves Charles kénytelen volt egy fénymázműhelyben dolgozni. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját. Pár évvel később a család anyagi helyzete stabilizálódott egy örökségnek köszönhetően, de a szülők nem hagyták, hogy fiuk azonnal abbahagyhassa ott a munkát. Ez örök nyomot hagyott Charles lelkében és sosem bocsátotta meg nekik. A már említett palackokat mindvégig megőrizte, hogy emlékeztessék arra, honnan jött, mit élt át. Arra, hogy mindig gondoljon a nála kevésbé szerencsésekre. Dickens felnőttként sem érezte magát sose teljes anyagi biztonságban, szégyellte a múltját, neheztelt a szüleire. A pénz, a szegényég, a munkakörülmények, a nyomor állandó témáivá váltak. Majd 1860-ban írt egy történetet egy fiúról, akinek rettenetes gyermekkora van, ütik, bántalmazzák, így nem mer bízni az emberekben, fél szeretni, és annak az ambíciójának rendel alá mindent, hogy minél messzebb kerüljön ettől az élettől. Felejteni akar, miközben másokat nyom lefelé azért, hogy ő mehessen feljebb. Közben beleszeret egy gyönyörű lányba, akit arra neveltek, hogy szívtelen legyen. Ez a Szép remények. Bővebben…

Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

2019.05.24. Irène Némirovsky - Suite française – Francia szvitA Suite française nem csak azért érdekes olvasmány, mert tudomásom szerint ez az egyetlen olyan második világháborús könyv, amit valós időben, még a háború alatt írtak annak végkimenetelét nem is ismerve, hanem mert ritkán foglalkoznak a háborús menekültek, a megszállt országok civil életének nehézségeivel. Az eredetileg zenei szerkezetre épülő, öt részesre tervezett regény soha nem készült el, mert az írónő 1942-ben meghalt Auschwitz-ban. A kéziratot alig több, mint egy évtizede fedezte fel Némirovsky lánya, így kiadatta a könyvet. Bár a két epizód önmagában is teljes egészet alkot, a történeteket elolvasva felmerül a kérdés, vajon mit gondolt ki az írónő a többi epizódra. Így viszont minden olvasó megálmodhatja a saját folytatását. Bővebben…

Gustave Flaubert: Bovaryné

2019.05.17. Gustave Flaubert - BovarynéBár Gustave Flaubert 1856-ban publikálta a Bovarynét, a regény nagyon is modern, mai üzenetet hordoz, ami fájdalmasan ismerősen cseng. A könyv ereje a karakterábrázoláson kívül, hogy bemutatja a tökéletesség és az ábrándok milyen sérülékenyek a valóságban. Főhőse Emma Bovary, egy idealista, álmodozó, tudatlan nő, akinek romantizált képe a szerelemről, házasságról, anyagi javakról és a társadalomról összeférhetetlen a realitással. Miközben figyelmen kívül hagyja környezete diszfunkcionalitását, törékenységét, mindenféle álomképet kerget. Bár Bovaryné nem egy szimpatikus személyiség és kétségbeesésében szinte mindig rossz döntést hoz, motivációival, vágyálmaival könnyű azonosulni és története mindannyiunk számára fontos tanulságokat rejt. Bővebben…

Ki volt valójában Rebecca de Winter?

(Aki nem olvasta el a Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya című könyvét, annak most szólok, a bejegyzés nyomokban cselekményleírást tartalmaz)

2019.05.10. Ki volt valójában Rebecca de WinterRebecca De Winter volt a Manderley-ház első asszonya, a regény idején pedig már nem él. A férje, Maxim de Winter, legfőbb bizalmasa, Mrs. Danvers és Manderley életében betöltött szerepe tagadhatatlan, egyénisége mindenkire hatással volt, akivel / amivel csak érintkezett, jóval a halála után is. Azonban Rebecca személyiségét, teljes történetét, szerepét nem ismerhetjük meg, csak mások elbeszéléseiből. Ezeket a leírásokat személyes benyomások, heves érzelmek, indulatok, tarkítják, így objektívnak semmiképp sem nevezhetőek, ráadásul tele vannak ellentmondással. Így a rá vonatkozó utalásokból, beszélgetésekből próbálkozhatunk csak rájönni, ki is volt valójában Rebecca de Winter. Bővebben…

Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya

2019.05.03. Daphne du Maurier - A Manderley-ház asszonyaDaphne du Maurier 1938-as regénye a Jane Eyre egyik legismertebb átirata. Bár a történet több hasonlóságot mutat az eredetivel, inkább a lélektani hatásokra koncentrál. Nem csak egy szimpla átgondolása egy korábbi kötetnek, hanem fejlődéstörténet, kísértethistória, gótikus regény, thriller, krimi és szerelmi történet is, ami méltán nevezhető mára maga is klasszikusnak. A Jane Eyre-hez hasonlóan foglalkozik a szabadság és konvenciók gondolatával, de inkább az emlékek, vágyak, titkok és az ezekből adódó rettegés a fő témái a könyvnek. Ezeket a szempontokat vizsgálva a legtöbb elhangzott mondat, esemény többértelmű, attól függően, hogy melyik szereplő szemszögéből, tapasztalataiból indulunk ki. Ez teszi letehetetlenné, többször is olvashatóvá ezt a történetet. Újra és újra felülvizsgálható akár ugyanaz a frázis vagy cselekményszál, amire mindenki máshogy reflektál, és közben végig fennmarad a feszültség az olvasóban. Bővebben…

Charlotte Brontë: Jane Eyre

2019.04.26. Charlotte Brontë - Jane EyreMég soha nem olvastam a Brontë nővérektől, de a hírnevük természetesen megelőzi őket, mint a viktoriánus Anglia úttörőit, akik sajnálatosan rövid életük alatt igazi klasszikusokat alkottak. A Jane Eyre-ről olyan jellemzéseket hallottam, mint feminista regény, mely megelőzte a korát, romantikus történet, mely felülmúlja Jane Austen műveit, tragikus könyv, mely méltán foglalta el az őt megillető helyet a klasszikusok között. Ez nagyrészt igaz is – bár Jane Austent nálam továbbra sem előzte meg -, de számomra a szabadságról, és annak különböző formáiról szól. A történet legdrámaibb fordulatai mindig akkor következnek be, mikor valaki szabadságát megsértik. Legyen az lelki-, fizikai-, szellemi-, vagy akár anyagi korlátozás. E mellett ez egy nő története, aki egy férfiak uralta világban nőies marad, de féltve őrzi független szellemét, és ennek megfelelően hozza meg döntéseit. A saját idejét mindenképpen megelőzte, ha nem is abban az értelemben, ahogy elsőre tűnik. A feudális értékek helyett előrevetíti a polgáriasodás eszméit, az egyén függetlenségének problémakörét boncolgatva. Bővebben…

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

2018.07.05. Jane Austen - Büszkeség és balítéletJane Austent ironikus hangvétele tette az angol irodalom egyik kiemelkedő alakjává. Regényeiben a valóságos lehetőségek keverednek a romantikus ábrándokkal, komoly témák szellemes párbeszédekkel. Írásaiban az angol vidék hétköznapi életét mutatja be, ennek megfelelően alakjai maguk is átlagemberek, sokszor nyers őszinteséggel és komikusan bemutatva. Így nem kapunk róluk hamis képet és még a negatívan bemutatott szereplők sem dühítenek, inkább nevetségesekké vagy szánalmassá válnak a szemünkben. Karakterei a naivtól a ravaszig, az ostobától az éles eszűig, a szenvedélyestől a ridegig elég széles palettán mozognak. Bővebben…