Tekintetek kereszttüzében: Clarice Starling

„Megpróbálja elérni, hogy Buffalo Bill személynek, embernek tekintse Catherine-t. Azt hiszik, hogy magában meg kell fosztania a személyiségétől, tárgynak kell látnia, mielőtt nekiesne. A sorozatgyilkosok mondanak ilyesmiket a börtöninterjúkban, legalábbis egy részük. Azt állítják, olyan az egész, mintha egy babát szednének szét.”

2020.09.25. Tekintetek kereszttüzében - Clarice Starling

Számomra ez az egyik legfontosabb idézet a könyvben, ami elsődlegesen a Buffalo Billként elhíresült sorozatgyilkosról és úgy általában a gyilkos és áldozat közötti lélektani folyamatokról szól. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogyan beszél a könyv Clarice és az őt tárgyiasító, erősen maszkulin közeg kapcsolatáról. Ahogy egy gyilkos dolgát is megkönnyíti, ha áldozatát egy élettelen babának látja, ugyanúgy a tárgyiasítás minden formájának a lényege, hogy megfosszanak valakit az emberi mivoltától, hogy egyetlen eszközzé, egy darab hússá redukálhassák őt mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül. Legyen az pusztán a másik látványának élvezete, szexuális vágyak kiélése, vagy a saját örömök hajszolása, a másik fél személyisége, vágyai, érzelmei, személyes gondolatai, világnézete mind-mind hátráltató tényezővé válnak. Ha meglátod a másikban az embert, megismered a jellemét, sokkal nehezebb ízekre szedni vagy egyetlen funkcióra csupaszítani őt. Bővebben…

Thomas Harris: A bárányok hallgatnak

2020.09.18. Thomas Harris - A bárányok hallgatnak - 1

Vannak nagyon jó krimik, amik bemutatják napjaink nyomozási eszközeit, zseniális lélektani regények felejthetetlen harccal jó és rossz között, letehetetlen thrillerek, amiktől az ember olvasás közben éberen figyel minden zajra, és van A bárányok hallgatnak. A krimi műfajával leginkább az szokott lenni a problémám, hogy könnyen felborul az egyensúly a nyomozás és a szereplők bemutatása között és szárazzá vagy túl hiteltelenné válhatnak, a karakterek ellaposodhatnak, a thrillerek pedig könnyen átfordulhatnak egyszerű ijesztgetésbe. Ez a regény nem csak magába foglalja a felsorolt műfajok legjobb tulajdonságait, de kísérti az olvasót végig, amíg a kezében van a könyv, és még jóval azután is. Ez köszönhető Thomas Harris minden részletre kiterjedő figyelmének, haladó gondolkodásának és leírásainak, a valódi életből lopott emberi gonoszság mindent felülmúló ábrázolásának, a fő történet mellett finoman elővett, érzékenyen kibontott témáknak és a legapróbb vonásokig aprólékosan kigondolt, felejthetetlen, ikonikus karaktereknek.  Bővebben…

Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások

“…a humor a lélek utolsó védelmi vonala, amíg nevetünk, élünk.”

Nem titok, hogy Fredrik Backman nagy kedvencem: Az ember, akit Ovénak hívnak, A nagymamám azt üzeni, bocs, az Itt járt Britt-Marie és a Mi vagyunk a medvék című könyveit egytől egyig imádtam. Mert bár mind másról szól és látszólag más témákat domborítanak ki, Backman rajtuk hagyta a saját, egyéni kéznyomát. Ezeket kilométerekről ki lehet szúrni, mégis kedvelhetővé, közvetlenné teszik a könyveit és azok szereplőit. Minden történetében megtanítja nekünk, hogyan keressük az embert, a szerethetőt, és az egyéni kifejezésmódot másokban. Bevezet a saját kis gondolatvilágunkból valaki máséba azzal, hogy minden egyes mozdulatukat, megnyilvánulásukat először leírja, majd egy új kontextusba helyezve újra megmutatja. Közben egyszerre nevetünk és könnyezünk rajtuk, tiszta szívből. Ezek után azt hihetnénk, nem ér váratlanul mindez a legújabb könyvét olvasva, de a pasas újra megcsinálta: könnyedén elhozta az év egyik legjobb olvasmányát és szorongva, de stabilan az eddigi legjobb Backman-élményt. Legalábbis számomra ez lett a legmeghatározóbb könyve, ami úgy érzem, a leginkább rólam és hozzám beszélt. Bővebben…

Omid Scobie & Carolyn Durand: A szabadság nyomában

Egy vallomással kezdeném: gyakran szoktam történelmi dokumentumfilmeket nézni, leginkább a huszadik századra vonatkozóan. Így már többet is láttam, ami az angol királyi családdal foglalkozik. Idén többek között olvastam Erzsébet királynőről, Diana hercegnőről és Margit hercegnő udvarhölgyéről is, hogy minél árnyaltabb képet kaphassak erről a témáról. Így nem volt kérdés, hogy el szeretném olvasni a könyvet, aminek segítségével az elmúlt évek meghatározó eseményeibe nyerhetek bepillantást a sussexi herceg és hercegné életéről, valamint az idén kicsúcsosodott problémáikról. Az csak tovább csigázta az érdeklődésemet, hogy hónapokkal a megjelenés előtt tömegesen elkezdték lehúzni és egyesre értékelni a goodreads-en a kötetet, ami önmagában mutatja a sajtó esetleges befolyását a közvéleményre. Engem leginkább az érdekelt, mi minden vezetett a házaspár precedens értékű döntéséhez, miszerint visszalépnek a királyi családban eddig betöltött szerepüktől. Kicsit úgy jártam, mint azzal a bizonyos ajándékkal: kaptam is válaszokat, meg nem is, csalódtam is, és nem is. Bővebben…

Amy Harmon: Homokból és hamuból

„Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg” (Talmud)

2020.07.17. Amy Harmon - Homokból és hamubólNéha nehéz a történelmet igazán a magunkévá tenni. Tele van száraznak tűnő adatokkal, nagy számokkal, amiket az elménk fel sem foghat a maga teljességében. Ha azt mondjuk, emlékezni szeretnénk hatmillió emberre, lehetetlennek tűnik. Hogyan is emlékezhetnénk hatmillió személyre egyenként? Ez még a mi életünkből merítve is lehetetlen lenne, évtizedek távlatából meg aztán pláne. Ha látsz egy dokumentumfilmben egy halom ruhát, szemüveget, bőröndöt és tudod, hogy mindegyik egy-egy emberi életet jelképez, a szörnyűségét fel sem fogod, és egy idő után távolságot kezdesz tartani tőle. Látod a tömegsírt, de nem látsz mindenkit egyenként. De meg kell tanulnunk és értenünk a történelmünket, hogy felismerhessük a mintáit és elkerülhessük, hogy még egyszer ugyanaz megismétlődjön. A felejtés részben védelmi mechanizmusként működik, részben az ignorancia és arrogancia szüleménye. Ezek ellen az egyik legjobb módszer a történetek elmesélése. Egyetlen karakterben egy egész világ elférhet: szülők, nagyszülők, egyházközösség, muzsikaszó, hit, kétségek, félelmek, önvád. Nem csak az fontos, hogy emlékezzünk, hanem az is, hogyan tesszük. Hogy azt a hatmillió embert ne mellékszereplőkként ábrázoljuk, ne távolítsuk el őket a saját kultúrájuktól, szokásaiktól, és a közös fájdalmuktól. Ne eszközök legyenek arra, hogy bemutassák, milyen jót vagy rosszat lehet tenni velük. Mert az ilyen szereplőkkel együtt tanulunk, az egyéni történetekből kirajzolódhat a közös történelmünk. Bővebben…

Jennifer Robson: II. Erzsébet ruhája

2020.07.03. Jennifer Robson - II. Erzsébet ruhájaEbben a könyvben Jennifer Robson elkalauzol minket a haute couture műhelyek világába, azon belül is Norman Hartnell nevezetes, londoni divatházába, ahol a világ egyik leghíresebb esküvői ruhája készült 1947-ben, Erzsébet hercegnőnek. Egyszerre fedi fel előttünk egy nagy hírű divatszalon titkait, a második világháborúból lassan magához térő világ mindennapjait, a jegyrendszer gyötrelmes valóságát, finoman szövődő barátságokat és három nőt, akik a veszteségeikkel küzdenek minden nap. Annt, aki szép lassan, alulról kezdve felküzdötte magát London egyik legjobb csipkézőjévé, Miriamot, aki a túlélte a ravensbrücki koncentrációs tábor elképzelhetetlen borzalmait és a korábban megszerzett, magas szintű tudását szeretné kamatoztatni, valamint Heathert, aki napjainkból visszatekintve próbálja megfejteni a nagymamája rejtélyes fiatalkorát. A királyi család épp csak villanásnyi időre tűnik fel, a történet alapja inkább a három főhősnő mindennapi, dolgos élete. A könyv történelmi fikció, valós személyek és történetek köré sző kitalált szálakat, alkalmat adva egy kis kutatásra az ábrázolt korról, eseményekről, emberekről. Ezzel tökéletesen kiszolgálta a műfaj lényegét: elvisz egy másik korba, másik országba, miközben az olvasó bővítheti saját ismereteit több területen is. Jennifer Robson összegyűjtött jól ismert tényeket a ruha készítését illetően, kiterjesztette a kutatását gyakran figyelmen kívül hagyott információkra, majd a saját képzelőerejével és kreativitásával gazdagította ezeket, hogy felhívja a figyelmet számára fontos témákra. Bővebben…

Anne Glenconner: Az udvarhölgy

2020.06.26. Anne Glenconner - Az udvarhölgyAnne Glenconner a legidősebb lánya Leicester ötödik grófjának. Norfolkban, a Holkham birtokon nőtt fel, ami olyan hatalmas, hogy mikor gyerekkorában a szolgálók a konyhában betették a reggeli tojásait a forró vízzel teli fazékba, mire odaértek vele az ő szobájába, a tojások megfőttek. Ő volt II. Erzsébet koronázásán az egyik nyoszolyólány, és harminc évig volt Margit hercegnő udvarhölgye és bizalmasa. Huszonhárom évesen ment hozzá Colin Tennanthoz, más néven Lord Glenconnerhez, egy skót kastély, és a hozzá tartozó birtok várományosához és egy karib sziget, Mustique későbbi tulajdonosához. Ilyen alapokkal ez a könyv lehetne egy tündérmese is, ha valójában Lady Glenconner élete nem lenne egyszerre kiábrándító, inspiráló, ijesztő és lenyűgöző. És ha nem beszélne keresetlen őszinteséggel egy olyan zárt és elborult világról, mint a brit arisztokrácia. Bizonyos részletek erről az életvitelről és a szisztematikus problémáiról egyenesen sokkolóak. A szerző tökéletesen hétköznapi mondatokba csempészett bele elképesztő dolgokat: néha vissza kellett olvasnom, biztos jól értettem-e, ami épp a szemem elé került. Ezeket csak a humor és egyenes hangnem tette néha elviselhetővé. No meg a tökéletes elegancia és hidegvér, ahogyan Lady Anne beszámolt róluk. Bővebben…

David Yoon: Frankly in Love

2020.05.15. David Yoon - Frankly in LoveA Frankly in Love egy nagyon hiteles könyv. David Yoon (a Minden, minden szerzőjének, Nicola Yonnak a férje) debütáló regényében nem is annyira a romantikán van a hangsúly, mint azt a fülszöveg sugallja, hanem elmerülhetünk az Amerikai Egyesült Államokban élő koreai diaszpóra életében és megvizsgálhatjuk a kultúrák találkozásának hatásait globális és egyéni szinten. Mindezt egy kamasz fiú friss és összetett nézőpontján keresztül, a miénktől teljesen eltérő megközelítési módon, ami azonnal felkeltette az érdeklődésem. A tradíciókból és etnikumból eredő elvárások és az életmód, amit a fiú családja él, gyökeresen eltérnek a nyugati, amerikai és a kaliforniai szemlélettől. Így, miközben a történet megnevettet, elgondolkodtat és meghat, egy realisztikusabb, földönjáróbb képet fest a szerelemről, családról, hagyományokról és rasszizmusról. A szarkasztikus, kicsit száraz humor, az első szám egyes személyben való elbeszélés, az élet valódi kihívásai közelebb hozzák a történetet olyan emberhez is, aki még csak hasonló körülmények és hatások között sem élt soha. Érezni lehet minden sorából, hogy a szerző őszintén és olykor kicsit nyersen, de a saját tapasztalatairól is beszél. Bővebben…

Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

2020.04.24. Erin Morgenstern - Csillagtalan TengerEz a kötet utánozhatatlan és semmihez sem hasonlítható élmény volt számomra. Egy absztrakt módon megírt világ könyvmolyokról könyvmolyoknak, ami azonnal magával ragadott, és amit szerintem mindenkinek magának kell átélnie. Mondom ezt azért is, mert a zseniálisan felépített, ötletes történet ellenére voltak problémáim vele, ami részben alkati kérdés, részben pedig abszolút a preferenciámból adódik. Így, hogy elolvastam, már értem, miért olvastam szélsőséges értékeléseket a könyvről, miért ennyire megosztó ez a történet, így én leginkább középen állok, és próbálom megfejteni, mit is jelentett számomra a Csillagtalan tenger és miért dúl bennem egy kisebb csata róla. Bővebben…

J. K. Rowling: Harry Potter és a félvér herceg (15 év után)

2020.04.03. J.K.Rowling - Harry Potter és a félvér herceg (15 év után)A Harry Potter és a félvér herceg a legkevésbé akció-dús rész a sorozatban, egy csendes felvezetés a végső összecsapás előtt. Így ez a könyv inkább a karakterekre, az ő fejlődésükre és a világépítésre helyezi a hangsúlyt. Ennek eredményeképpen egy nagyon átgondolt, kiforrott történetet kapunk, ahol egyensúlyban van az egyéni dráma, a korábbról beérett helyzet-, és jellemkomikum, egyfajta nosztalgikus hangulat és életigenlés. Szépen mesél az élet minőségéről, a legemberibb érzelmekről, a háború előtti csendről és a felnőtté válásról. Ennek szellemében Harry és Dumbledore kapcsolata kivirágzik. A professzor elkezdi komolyan felkészíteni tanítványát, és Harry végre érezheti, milyen, amikor egyenrangú partnerként, felnőttként tekintenek rá.  Bővebben…

J. K. Rowling: Harry Potter és a főnix rendje (15 év után)

2020.03.27. J.K.Rowling - Harry Potter és a főnix rendje (15 év után)A Harry Potter sorozat ötödik része talán a legnyomasztóbb. Gyásszal kezdődik és azzal is ér véget, közben pedig nem is olyan finom árnyalatait mutatja be a manipulációnak, korrupciónak, médiabefolyásnak, izoláltságnak és igazságtalanságnak. Mindezek miatt Harry korábban soha nem látott mértékben érez frusztráltságot és dühöt, ami rányomja a bélyegét a könyv hangulatára és a cselekményt is negatívan befolyásolja a sok hiba, amit hirtelen harag vezérel. Amit érez, és ahogyan viselkedik, teljesen jogos egy tizenöt évestől, aki amúgy is egyre nagyobb nyomás alatt van a jövője miatt, de ettől még nem kellemesebb olvasmány. Persze nem csak a főszereplő általános hangulata miatt nyomasztó ez a rész, hanem a már-már orwelli rendszer miatt, amit a sorozat leggyűlöltebb karaktere, Dolores Jane Umbridge hoz létre és nevelget nagy gonddal. Nem elég, hogy Harry szeme előtt ölték meg egy társát, majd visszaküldték szinte azonnal egy elnyomó családi közegbe, de az egész varázsvilág kifordul magából, következetesen tagadja szinte mindenki a traumáját és a jótetteit is. Ezt a nyílt elutasítást tetézi, hogy elzárkózik mindentől és mindenkitől, ami pluszban segíti az ellenlábasait. Bővebben…

J. K. Rowling: Harry Potter és a tűz serlege (15 év után)

2020.03.20. J.K.Rowling - Harry Potter és a tűz serlege (15 év után)Érzésem szerint a Harry Potter és a tűz serlege több értelemben is fordulópont a sorozat hangvételében, cselekményvezetésében és hangulatában. Ezt a könyvet olyan történések szövik át, amiknek határozottan nem lenne szabad megtörténnie. Elméletileg a kviddics világkupán nem lenne szabad halálfalóknak a Ku-Klux-Klan stílusában muglikkal játszadozni és pánikot kelteni, nem lenne szabad egy negyedik, ráadásul kiskorú bajnoknak részt vennie egy életveszélyes tusán, a teljes minisztériumot és egy kiváló aurort sem lenne szabad egy elítéltnek kijátszania, a médiának nem lenne szabad mások jogait semmibe vennie vagy életeket veszélybe sodornia, a trimágus kupának nem lenne szabad a Sötét Nagyúr elé teleportálni a nyertest, Cedric Diggory-nak nem szabadna ilyen halált halnia, Harry vérét nem lenne szabad így felhasználni, és a mágiaügyi miniszternek nem lenne szabad visszaélni a hatalmával. De valami különös módon ez az őrület izgalmassá és feszültté tette ezt  a könyvet. Az eredményeként pedig Harry testileg, lelkileg és pszichikailag is erősebbé vált, szert tett egy kis önbizalomra és a szerzett tapasztalatai ellenállóbbá tették az ellen, ami rá vár a későbbiekben. Mint minden nagyobb kihívás, ezek az átélt próbatételek is nyomot hagynak a személyiségében: pozitívakat és negatívakat egyaránt. Harry pedig átalakul kisgyerekből fiatal felnőtté. Bővebben…

J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly (15 év után)

2020.03.13. J.K.Rowling - Harry Potter és az azkabani fogoly (15 év után)Ez a könyv az időről mesél. Az időről, ami elszalad és kiskamaszként elkezd kifolyni a kezeink közül. Mikor már nem a szövetségesünk, inkább ellenfelünk. Arról a pillanatról, amikor elfordulunk a jóságtól, szeretettől és átlépünk egy ponton, ahonnan nem marad visszaút. Azokról a percekről, amit elvesztegetünk azzal, hogy apróságokon vitatkozunk. A boldog, szívmelengető órákról, amik a barátaink körében telnek, vidáman, gondtalanul. Az éjszakákról, amit kiszolgáltatott állapotban töltünk, bízva mások jóindulatában és csak várjuk, hogy végre tovaszálljanak. A hasznos munkával teli napokról, amit egy nemes cél szolgálatába állítunk. A hetekről, amiket tanulással, fejlődéssel, gyakorlással töltünk. A kimerítő hónapokról, amik szembesítenek minket a saját határainkkal. Az évekről, amiket már sosem kapunk vissza, akkor sem, ha elvették tőlünk, és úgy sem, ha időnyerőt használunk. És főképp a le nem élt életről, ami talán sosem adatik már meg, amit nem tudtunk megosztani a szeretteinkkel. A múltról, aminek őrizzük a lenyomatát a személyiségünkben, a legjobb és legrosszabb tulajdonságainkban és a jövőről, amit annyira várunk és hiába próbálunk feltárni. Bővebben…

J. K. Rowling: Harry Potter és a titkok kamrája (15 év után)

2020.03.06. J.K.Rowling - Harry Potter és a titkok kamrája (15 év után)Némileg bajban vagyok a titkok kamrájával, mivel ez a kötet számomra a sorozat leggyengébbje. Tele van következetlenséggel, logikai bukfencekkel és túl kényelmes megoldásokkal. Ezekről majd sorozat szinten tervezek írni, később, így most inkább a pozitívumokra koncentrálok. De azt leszögezném, az, hogy problémásabbnak tartom a cselekményvezetést az első két részben, nem jelenti azt, hogy nem szeretem ezeket is vagy nem tartom őket élvezhetőnek. Nem véletlenül lett ez a sorozat, ami után visszanyúlok minden évben és mindig olyankor, mikor megnyugvást keresek. Mindössze arról van szó, hogy ezek még egyértelműen gyermekkönyveknek készültek és láthatóan időbe telt, mire igazán beérett a történet és a karakterek is. Amit szeretek olvasni, az amúgy is jobban foglalkoztat: de minél inkább belegondolok a történetbe, annál több logikátlanságot fedezek fel benne. Tizenöt év elteltével pedig máshogy látom már nem csak a történetet, de a mondanivalóját és az esszenciális lényegét is a Titkok kamrájának. Bővebben…

J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve (15 év után)

2020.02.28. J.K.Rowling - Harry Potter és a bölcsek köve (15 év után)Sokakkal ellentétben én nem a Harry Potter sorozattal együtt nőttem fel, nagyon sokáig még csak nem is hallottam róla. Ha mégis, nem a megfelelő kontextusban, csak egy gyerekmeseként. De aztán jött a nagy Ő és vele együtt megérkezett hozzám a varázsvilág is, amihez minden évben visszatérek. Azóta eltelt másfél évtized, így az idei alkalom a tizenötödik olvasásom. Nem gyermekként kezdtem a sorozatot, de sok minden változott ezekben az években. Ami állandó, hogy újra és újra felfedezem ezt a világot, ami még mindig tartogat meglepetéseket és minden alkalommal kicsit mást ad (tegnapelőtt épp Hagrid esernyőjével kapcsolatban ébredtem rá valamire, amit korábban nem vettem észre). Most épp arra jöttem rá, mit indít el bennem a történet, ami miatt jóban-rosszban előveszem, mi az igazi varázsereje Harry Potternek. Bővebben…